Most talaltam meg ezt a kepet a telefonomban. Christina munkahelyevel szemben van ez az oriasplakat az 56-os Forradalom emlekeul.

Lakasunk gyarapodott nehany uj "lakoval". Vegre vettem rendes porszivot: Electrolux Oxygen 3.

Vettunk uj kavezoasztalt a nappaliba, uj agyat, meg egy darabot, amit vissza is vittunk, mert torotten erkezett. Ezen elgondolkodva nem csereltem ki, hanem ugy dontottem, megvarom, amig lesze penzunk fabol butort venni, mert a farost lemez mar nem kell. Az agy es asztal tomorfabol van. Nem kulonbseg. A regit eladtuk. Kepek meg nincsenek, de majd rakok fel oket a fotkira vagy pl ide.

Orulok az uj bloggernek, sokkal egyszerubben kezelheto; aki meg nem frissitett, tegye meg!

Mivel szeretjuk a pingvineket, van egy uj film, amit lehet, hogy ma megnezunk: Happy Feet.

14-en lesz a karacsonyi partink, nincs mit felvennem, de penzem sincs venni semmi ujat, viszont szeirntem mindenki fel lesz oltozve. Kiveve Harriet-et. Kozolte, hogy "en csak felmegyek (egy vagy ket emelettel fejjebb) ugy ahogy vagyok munka utan". Amugy sincs semmi kedve az egeszhez: idegenekkel jopofizni. Terveztem szep meghivot, nyomdaban is lett nyomtatva. Mindenkinek tetszett. Meghivtunk tobb, mint haromezer embert. Jo ha haromszaz eljon, de az is rengeteg. Mindenki hozhat baratot es tarsat.

Na, nem tuntem el, csak elfoglalt voltam. Eltem az eletem.

Most negy napos unnep van: Halaadas. Sutottunk csirket meg tolteleket meg csinaltunk "Green Bean Casserole-t". Vettunk egy uveg jo bort, na meg egy uveg Ciroc vodkat is. Hal' istennek nem kell dolgoznom sem semmin, igy el tudunk uldogelni itthon a kellemes esos idoben, tv-zni, meg talan ma elmegyunk fotozni. Tudtam Andival is beszelgetni egy keveset. Aki nem tudna, mar a harmadik gyereket neveli...igaz, meg Emesere nem fer nagyin neveles, inkabb csak gomboskodas.

Meg mindig szeretem a munkahelyem! Kifejezetten jo kapcsolatom van a fonokommel es az asszisztensevel is. Harriettel (asszisztens) egyutt vagattuk le a hajunkat penteken; elvittem a francia fodraszomhoz, mert panaszkodott, hogy amiota az o francia fodrasza elhalalozott egy golyo altal (?), nem talal jo fodraszt. Erdekes, olyan a munkahelyem, mint egy csalad. Jo, vannak hulyek; hulyek mindenhol vannak, de az a keves, es igazabol senki sem rosszindulatu...talan a fonokom legjobb baratnojet leszamitva, aki lassan igy is - ugy is megoregszik es talan mar nem fog nekunk dolgozni... bar ezeknel sosem lehet tudni. Mar csak hetente egyszer jar be – hivatalosan. Azert sokkal tobbet "errejar". Elrabolja Dian-t (fonokom) ebedre. Par hete, amikoris Dian elkuldott egy technologiai kiallitasra, a baratnoje sajnos elveszett. Igy kenytelen voltam egyedul ebedelni Dian-nel. Nem is baj, mert volt lehetosegunk kicsit beszelgetni, ugy minden masrol, mint munkarol. Azota meg jobban vagyunk meg. Mindet ertekel, amit csinalok. Persze en meg kiteszek magamert, segitek, ahol tudok.

Christinaval sokat veszekedtunk mostanaban, s hogy ez miert van, nem tudom. Neha szerenem kidobni az ablakon. Maskor meg kutyaban gondolkodunk. De szeretnem ha mar felnone...