Azota nem sok minden tortent munka ugyben. Itt-ott egy elejtett felmondat, egy utalas. A fonokom baratnoje, akinek mar reg nyugdijban a helye, leult velem penteken beszelgetni. Egybol kiderult, hogy ugye olvasta a hetoldalas javaslattervemet, amit a fonokomnek irtam (jo, jo, tudtam mar korabban, hogy kapott egy peldanyt), es persze neki egybol vannak otletei, hiszen neki mennyi tapasztalata van, es mennyi cegnel megreformalt dolgokat. Csak tudnam melyik szavat kell elhinni, az ez-t vagy az az-t? Mert a tobbi nem igaz.

Dian, a fonokom most irt egy emailt, amiben megint homalyosan utal ra, hogy beszelni fogunk, meg hogy mindenfele terveket faragcsal, csak kerdes mikor mire lesz ideje.

Mas:

A karacsonyfank feldiszitve all ures kezzel a sarokban. Remelem meg ebben az evben kerul ala valami, de meg mindig nem kaptuk meg a bonuszunkat. Szerintem most mar csutortokon kapjuk meg, mert akkor lesz az evvegi "beszelgetes". Kivancsi vagyok nekem mit fog mondani, mert egyenkent leul mindenkivel. Ilyenkor errefele az emberek atgondoljak, hogy mik a hianyossagaik es hogy lehetne rajtuk segiteni. Talan, hogy ideges leszek a hulye emberektol. Persze erre az egyik kollagam mindig azt mondja: "Ha egy kicsit tobb eszed lenne, kevesbe lennek rad merges."

A fonokom bejon reggel az irodaba, es kozli, hogy el kene mennunk egy kavera, hogy le tudjunk ulni es beszelgetni, mert van nehany dolog, amit meg szeretne velem beszelni. Mire en ranezek amolyan felre forditott fejjel (ahogy kutyusok szoktak)...erre o: "Tudom, tudom, azert is menjunk el, hogy most tenyleg le tudjunk ulni." Par oraval kesobb... ebedido van, megjon a pizza, mindenki rohan a konyhaba, hogy az elso meleg szeletet el tudja happolni a tobbiek elol. Katrine, aki epp az asztalomnal allt, mondja, hogy menjunk, mert valaki elviszi a kedvencet. Igy kimegyunk a konyhaba es korulalljuk a pizzat. Bejon Dian es megkerdezi, hogy akarok-e ebedelni vele, vagy inkabb pizzat ennek. Mire en kozlom, hogy megyek ebedelni. (Erre a Katrine: "en is ezt valasztanam".) Nana! Ki nem hagynam semmiert, legfokebb egy szelet olajos pizzaert.

Ahogy elhagyjuk az irodat, olyan, mint egy legjobb baratom. A multkori ebednel is olyan volt. Leulunk, rendelunk, es megkerdezi, hogy ha most itt elfelejtenenk az allasomat, mit szeretnek csinalni. Ulok dobbenten, mert valahogy ez a kerdes nem merult fel bennem. Azt hittem, hogy az uj honlaprol fogunk beszelgeni, otletekrol, stb. Erre ramnez, es megkerdezi, hogy mit szeretnek, embereket menedzselni vagy...(a tobbi elfelejtettem igy estere). Mire en ravagtam, hogy szivesen menedzselnem az embereket. Elmondta, hogy mennyire megdobbentette, hogy en idejovok dolgozni, ugy, hogy semmit sem tudok a cegrol az uzletrol, es magamtol megtanulom, hogy hogyan mukodik, sot hogy hogyan kene mukodnie es letrehozom ezt az adatbazis rendszert. Ekkor jott ra, hogy mennyi eszem van, s hogy mennyi fele talentummal rendelkezem. (Jo ilyeneket hallani, mert az ember lanya nem surun hall jo dolgokat ebben az eletben), foleg egy olyan embertol, aki egy maga csinalt meg egy ceget a lakasaban egy pici gyerekkel az oleben es tele van otletekkel, amik megvalosithatoak.

A lenyeg, hogy bar nem hivatalosan, de kozolte, hogy operacios manadzserkent szeretne engem elkepzelni. Megbizik bennem, es ez nala nagyon nagy dolog. En lennek, aki felvesz embereket es nyilvanvaloan elbocsat, ha ugy gondolom, hogy nem megfeleloek. Egy olyasvalakire van szuksege, aki kitalal dolgokat es veghez is viszi oket. Aki levenne a mindennapos menedzseles gondjait a vallarol. Ugyhogy gondolkodjunk el ezen, alljak elo otletekkel, stb. [Yippeeeee!!!]

Szerintem mar jo ideje gondolkodik ezen, es az, hogy ma mondtam neki, hogy ugy veszem eszre, az egyik kollegank szerintem boldogtalan, pont jokor jott. Dian mikor meghallotta, hogy a tobbiek arra hasznaljak, hogy fenymasoljon, meg lenyegeben elvegezze helyettuk a piszkos munkat, kozolte egybol, hogy "na ezt mindjart megvaltoztatjuk". Visszamentunk az irodaba es egybol leult a kollegammal, aki lenyegeben cseledjenek hasznalta a lanyt, mondvan, hogy o hozta ide. Utana kaptam egy koszono emailt Racheltol.

Szeretek apro dolgokat tenni, ami szerintem mindenkinek csak hasznal. TSokszor eloszor nem ertik az emberek, de aztan mindnekinek osszeall a kep.

El nem tudom mondani, hogy mennyire jo egy olyan helyen dolgozni, ahol ugyan ki tudom robotolni a lelkem, de semmi sem marad pozitiv eszrevetel nelkul. Ahol nem okoz problemat a papirtorolkozo tarto feltoltese avagy a szemet kiuritese, sem ha hatvanezer cimket kell nyomtatnom. Ahol a fonookm azt mondja, hogy "Azt eleget hallottam, hogy miben vagyok jo. Tudom, hogy miben vagyok jo. Be hozom az uzletet es penzt teremtek. Azt mondd meg, hogy miben hibazom, min tudnek javitani."

Egyelore nem kene innom a medve borere, de nem hiszem, hogy vissza fog tancolni, kulonben nem vitt volna el ebedelni.

Remelem sosem vesztem el a bizalmat.

Ha nem lenne ferjnel...