Christina bambul

Megkaptam a zold kartyat; megjott a kartya postan. Most mar elhihetem.

Tegnap majdnem felmondtam. Egy Lynn nevu no a munkahelyemen azt hiszi, hogy o nyugodtan kovetelhet dolgokat emberektol. Es ha valaki ugy gondolja, hogy nem tetszik neki, akkor nyugudtan orditozhat vele. Mar hetek ota nyavog, hogy nem tud otthonrol email-t kuldeni. Nick, az uj asszisztensem tobbszor megnezte, es kozolte velem, hogy a szamitoge mukodik, minden rendben van vele. tegnap en is leellenoriztem, hogy Lynn megnyugodjon, leteszteltem egy kulso halozaton is. Erre mikor visszaadnam neki a gepet, kozni, hogy az nem jo, mert otthon nem fog mukodni es o ezt mar elore tudja. (es akkor most mi a faszt csinaljak???) Kovetelte, hogy teszteljem le ugy, hogy csatlakozzak az o telefonos internet szolgaltatojara es nezzem meg, hogy miert nem mukodik. Mire en kozoltem, hogy nincs az irodamban analog telefon. Erre elkezdett uvolteni... volt benne egy olyan is, hogy "mit gondolsz, ki a fasszal beszelsz?" Christina ott ult mellettem az irodaban es hallotta az egeszet. Eltartottam a fulemtol a kagylot. Aztan egyszercsak meguntam es kozoltem vele, hogy beszelek Rubennel es leraktam ra a kagylot.

Felhivtam Rubent (operacios igazgato, azaz helyi loti-futi, mindenben ketkanal, stb.) es mondtam neki, hogy nem hinnem, hogy Lynnek uvoltenie kene velem, es azt sem hinnem, hogy nekem kene megoldani az o otthoni internet-problemajat. Ebben a pillanatban bejott Lynn az irodajaba es kovetelte, hogy menjek le, mert beszelni akar velem.


Na, majd kesobb folytatom, mert mennem kell zuhanyozni.

Ez a hetvege is jo volt idaig. :-) tegnap South Amboy, New Jersey-ben voltunk, ahol Catherine es Ilo baratnomek vette egy hazat nemregiben. Ilo szulinapjara voltunk hivatalosak. Abszolut noi party volt, egyetlen ferfi sem volt a tarsasagban. Ertelmes, intelligens emberek. Hulyere ettem magam, ami ilyenkor teljesen termeszetes, csak ugy fel lettem fujva, mint egy legballon. Ki kene mar talalni, hogy mi az, amit ennyire nem szeret a gyomrom.

Hazafele elhoztunk egy nenit (mert a legotbb venged nalunk joval idosebb volt), aki majdnem vegigaludta az utat. Neha felebredt, beszallt a jatekunkba (szoasszociacio), aztan visszaaludt.

Ja, es... [elfelejtettem, amit irni akartam, hatha kesobb eszembe jut]

A hetvegen voltunk megint Windhamben, ahova Andrew es felesege hivtak meg (a srac, aki tanitott minket hodeszkazni a telen). Andrew nagybatyjanak van egy nagy haza, ahova szinte sosem megy, mert Seattle-ben lakik (aki nem tudna, Washington allamban van, az allamok masik felen), igy Andrew es a csalad tobbi tagja hasznalhatja. Andrew megkedvelt minket, igy ha o megy, mi is mehetunk.

Ugye most nincs ho, igy elhataroztuk, hogy biciklizunk. Igy felpakoltuk a ket biciklit a kocsira, es irany horany. Persze megint sotetre sikerult odaernunk. Most ott volt Javier, a nagyobbik fiu is, eddig csak a picit, Coopert ismertuk meg. Javier nagyon okos. Eleinte csendes volt, azt hittem nem fog velunk baratkozni, de aztan ez megoldodott. Cooper persze megint eleinte elsirta magat ha csak ra is neztem, aztan feloldodott.

Masnap jottek meg vendegek, hoztak meg kajat, volt husssutes, meg minden. Vasarnapra meg meg tobben lettunk es addigra mar kilencen ultunk az asztalnal.

Szombaton vettem egy uj biciklit (hosszu tortenet).

Vasarnap elmentunk biciklivel megkeresni Eugene-ekat, akik meg a masik hegyen/alatt (Hunter) voltak. De mielott meg elindultunk volna, ketszer sikeresen elestem megallaskor, mert eddig nem volt a labam a biciklihez kotve, de az uj pedal es a hozzavalo cipo, ami rakaopcsolodik fura egy talalmany. :-) Hegyre fel, s hegyrol le mentunk, persze tobbszor tolni kellett a bringat, mert kiesett a tudonk. Kitalaltam, hogy levagom az utat, igy 8 merfold helyett 20-at tekertunk meg gyalogoltunk. Ja, azt mondtam,hogy levagtam? Azt hittem, hogy le fogom, de az ut az erdon keresztul hosszabb lett. Igy jar az, aki terkep nelkul ugyeskedik. christina ehes volt, folyamatosan nyavogott, aztan a feneke fajt, meg el is sirta magat. Mondom, mire valo a sok izom, ha nincs benne semmi kitartas.

Odaaertunk vegre a motelhez (amit persze nehez volt megint megtalalni), persze Eugene-ek nem voltak ott. Az egesz tabort (mert inkabb ahhoz hasonllitott, nem motelhez) oroszok illetve oroszul beszelok leptek el, mert a tulaj orosz volt. Kicsit retkes, kicsit omladozik, de a jolelku orosz srac megszanta a ket rozzant latogatot, megetette es megteaztatta oket. Christina utana jol elaludt a folyoson ulteben. Aztan elokerult a tulaj is, aki betessekelt minket a nappaliba, ahol VHS kazettan filmet nezhettunk, ha nem esett ossze alattunk a fotel. Aztan egyszercsak elokerultek Eugene-ek. Szegeny Dennis megint beteg lett, igy nem jottek at velunk. a tulaj meg olyan rendes volt, hogy felraktak a ket biciklit egy kisteher autora es hazavittek minket. Persze mondtak, hogy legkozelebb ott szalljunk meg.Meg is szallnank talan, ha nem lenne ingyen szallasunk Andrew-eknal. S ha nem lenne ajo kis tiszta es rendes nemet motel a hegyen. Merthogy az oroszok nem olcsobbak egy centtel sem. Viszont tenyleg jolelkuek voltak.

Odo @ work

Odo az egyik kollegam, aki epp most diplomazott le. Telefonkezelokent es adminisztratorkent dolgozik itt mar evek ota, holott van agya es tudja is hasznalni...persze csendben allast keres, mint sokan masok.