Na most kiprobalom a

Na, most kiprobalom az MS Word-bol kezdemenyezett blog frissitest.

Tegnap voltunk Operaban. A Metropolitan Operaban, NY-ban. Miklosa Erika ferje, Zoli, szerzett nekunk allojegyeket, amivel nem lett volna semi baj, ha mondjuk nem az egyik legkenyelmetlenebb cipom van rajtam, ami az uj csizmam, amit azert vettem fel, mert allas interjun voltam.

Erika gyonyoruen enekel, es jo volt szinpadon latni, mert en eddig csak a Magyar Kovetsegen lattam fellepni, azert az meg nem az igazi. Le is volt dobbenve, mikor utana  mondtam, hogy en most lattam eloszor az eloadast, ellenben Zolival, aki kivulrol tudta, hogy mit mondanak nemetul, hiszen mar latta 200-szor.

A vege elott kb. fel oraval, egy idos bacsi osszeesett. Talan erezte, hogy rosszul van e ski akart menni a mellekhelyisegbe, de a lepcson felfele osszeesett, aztan kiterult hasra a padlon. A segitsegere sieto jegyszedo (mert ugye tok sotet volt es ez a szinhaz legteteje, ahol amugy osszesen 5-en voltunk a jegyszedovel egyutt), tanacstalanul fogta a bacsi vallat, majd megjegyezte, hogy szerinte fulladozik, en meg hallottam, hogy hany. A tanacstalaln jegyszedo ekkor szolt, hogy segitsen mar valaki. Erre en odaugrottam es mondta, hogy o nem tudja mit kell csinalni. Mondtam, hogy talan stabil oldalfekvo helyzetbe kene tenni, hogy eloszor is ne fulladjon meg a sajat hanyasaban. Aztan a bacsi valamelyest magahoz tert, mert fel is tudott kelni, kikisertek, es jott valami orvos. De addigra en mar ismet a sarokban alltam. Persze kellett ket perc, hogy ne oklendezzek. De vegulis mindenki mindent tulelt.

Viszont mara annyira fajt a derekam es a labam az allastol, hogy reggel ugy ebredtem, hogy na, ez egy szar nap.Egyaltalan nem erzem tevekenynek magam.