Ilyen is regen volt, hogy az ablakbol latom a napfelkeltet. De hat mit csinaljak: jetlegem van.

Julius 28-an elindultunk MALEV-vel Budapestre. Rohangaltunk mint a falon a pok aug. 12-eig, mikoris viszajottunk. Nem teljesen igy kepzeltem el, de nem mondhatom, hogy rossz volt. Megigertem Christinanak, hogy ez az ut turistaut lesz, annyi varat nezunk meg, amennyi cak belefer. Ezert cserebe a barataimmal minimalisat vagy semmit nem tudtam talalkozni. Volt akinek vittem a gyerekeinek ajandekot, es el sem jutottam hozzajuk (Christa). Otthagytam anyunal, remelem elobb-utobb megkapjak.

Csinaltunk rengeteg fenykepet: akapas.fotki.com (de meg varjatok par napot, mert meg nem raktuk fel oket).

Talalkoztam gimnaziumi osztalytarsaimmal, de sajnos keves idot tudtam eltolteni veluk. Ismet rohanni kellett vacsorazni. De Christina legalabb megkostolt mindenfele magyar kajat, es kivetel nelkul minden izlett neki.

Amig elvoltunk, kitataroztak a lakasunkat: megcsinaltak az eso altal okozott karokat. Kitakaritani nem sikerul rendesen, mert vegulis a lakas tulajdonos es a felesege takaritgattak, ami meg is latszik. Igy most vagy megvarom a hetveget es nekiallok takaritani vagy hivok valakit, hogy mossa le az ajtokat ablakokat es portalanitsa le a feluleteket. Ok csak osszesoportek meg elkentek a szart az ablakokon. Programozo a lelkem.

Ismet elmenydus volt a repules, mint mindig. Nekem mindig vagy nem sizgetel a pilotafulke ablaka vagy el sem indul a gep vagy haboru van vagy terror-felelem. A lenyeg, hogy sokat kessek es agyon szekaljanak. Vegulis most nem panaszkodhatok tul sokat, mert felengedtek a csomagjainkat, de az AFA-t 45 perces korbe-korbe kuldozgetes utan sem kaptuk vissza.